B&P BrandAktív néven alapít közös céget a B&P Social Branding és a NetAktív

Stratégiai együttműködésről és közös vállalat létrehozásáról szóló döntést jelentettek be a a B&P Social Branding márkaügynökség és a NetAktív kommunikációs ügynökség tulajdonosai. B&P BrandAktív néven jön létre az a stratégiai kommunikációs és márkaügynökség, amely a két vállalat tudására, tapasztalatára és gyakorlatára alapozva kínál partnereinek márka- és reputáció-menedzsment szolgáltatásokat.

A 21. század kommunikációs kihívásaira kínál válaszokat a B&P BrandAktív szolgáltatási portfoliójával, amelyben megtalálható a márkaépítés, a márkastratégiai tervezés- és kivitelezés, az arculattervezés- és design, az integrált stratégiai és taktikai közkapcsolat menedzsment, a válságkommunikáció, a rendezvényszervezés és a tréning.

A Braun & Partners, a PxB Zrt, és a NetAktív által tulajdonolt B&P BrandAktív lesz a jogtulajdonosa Magyarországon a Superbrands és a Business Superbrands nemzetközi márkaértékelési rendszernek, valamint megvalósítója az ezzel együtt járó márkakommunikációs programnak. Emellett olyan, nemzetközi módszertanon alapuló piacerősítő fejlesztéseket is elindít, amelyek számszerűsítve teszik lehetővé a vállalati kommunikációs- és menedzsmenttevékenységek eredményesség-mérését és összehasonlítását. Az új céget ügyvezetőként Simon Bernadett, a Well Reklámügynökség korábbi stratégiai tervezője, az Index.hu ZRt. korábbi marketingigazgatója irányítja.

A felelősségvállalás könyve

Megjelent a Good CSR 2008 program keretében A társadalmi felelősségvállalás könyve, 25 magyar vállalat GRI "C" rövid jelentésével és sok más a felelősségvállalással kapcsolatos információval. Részletek a www.goodcsr.com oldalon. A kötet 3490 forintért megvásárolható Simon Gyöngyinél a [email protected] címen.

Felmérés a CSR-tudatosságról Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon

Az első regionális közvélemény-kutatás a CSR-ről megállapította, hogy bár különböző mértékben, de mindhárom vizsgált országban magas a válaszadók CSR-tudatossága és információ-igénye. A felmérésben részt vevők közül a bolgárok elvárása volt a legmagasabb szinten, egyúttal ők voltak a legkevésbé elégedettek az országukban működő vállalatok környezeti és társadalmi teljesítményével.

A felmérést a GfK Bulgaria, a GfK Hungária és a GfK Polonia kutatócég végezte el a három országban, a Braun & Partners Network, Közép-Európa vezető CSR tanácsadó cégének megbízásából. A megkérdezés fő célja annak felmérése volt, hogy a fogyasztók mennyire tudatosak és elégedettek a vállalatok környezeti és társadalmi teljesítményével kapcsolatban.

A kutatás egyik legfontosabb és legérdekesebb eredménye, hogy bár különböző mértékben, de mindhárom ország válaszadóira jellemző, hogy elégedetlenek az országukban működő cégek társadalmi felelősségvállalás terén nyújtott teljesítményével, valamint azzal az információ-mennyiséggel, amit a vállalatok ezzel kapcsolatban elérhetővé tesznek számukra.

A válaszadók többsége úgy vélte, hogy a vállalatoknak a részvényesek, tulajdonosok érdekein túl az érintettek – mint például az alkalmazottak, helyi közösségek, fogyasztók, civil szervezetek vagy a természeti környezet – érdekeit is figyelembe kellene venniük. Ezzel az állítással több bolgár, mint lengyel válaszadó értett egyet teljes mértékben, bár összességében a két országban megegyezik azok aránya, akik közepes vagy teljes mértékben ezen a véleményen voltak. A két lehetőség egyikét a felmérésben részt vevők közel nyolcvan százaléka választotta. Ezzel szemben a magyar válaszadók vállalatokkal szembeni elvárása jóval alacsonyabb volt, kevesebb, mint hetven százalékuk várta el a vállalatoktól, hogy az érintettek érdekeit is figyelembe vegyék üzleti döntéseik során.

Nagyjából kétszer annyi bolgár és magyar (közel 20 százalék), mint lengyel (10 százalék) válaszadó vélekedett úgy, hogy a saját országában tevékenykedő cégek többsége egyáltalán nem veszi figyelembe az érintettjei érdekeit. A vizsgált országok közül Bulgáriában volt a legnagyobb az elvárás az érintetti vélemények figyelembe vételével kapcsolatban, valamint az elégedetlenség szintje is itt volt a legmagasabb.

A bolgár válaszadók egyharmada tartotta nagyon fontosnak, további egyharmada pedig közepesen fontosnak, hogy felelősen működő vállalat termékeit vásárolja. Ugyanez az arány a lengyel válaszadók körében ötven, a magyarok esetében pedig csupán negyven százalék. Az eredmények alapján a bolgár fogyasztói döntések során magasabb a társadalmi felelősségvállalás prioritása, mint a magyar és a lengyel fogyasztók esetében.

A felmérésben részt vevő bolgárok több, mint harmada, a magyar válaszadók közel harmada volt azon a véleményen, hogy nem rendelkezik elegendő információval a vállalatok környezeti és társadalmi teljesítményével kapcsolatban. Lengyelországban ez az arány tizenöt százaléknál kevesebb volt, ugyanakkor itt a fogyasztók negyede teljes mértékben elégedett volt a számára elérhető információ-mennyiséggel. Ez ismét megerősíti azt az állítást, hogy a bolgár és magyar válaszadók magasabb elvárásokkal rendelkeznek és kevésbé elégedettek a cégek teljesítményével, mint a lengyelek.

Bulgáriában és Magyarországon a társadalmi felelősségvállalás médiában történő bemutatását tartották a CSR iránti elkötelezettség leghitelesebb módjának. Ezzel szemben a lengyelek számára a különböző menedzsment standardok alkalmazása lenne a leginkább hiteles módszer. Legkevésbé hiteles eszköznek a bolgárok a független fél általi hitelesítést tartották, a lengyelek és a magyarok pedig a CSR-rel kapcsolatos vállalati hirdetéseket.

A leginkább hiteles információ-forrásnak mindhárom országban a médiát választották, bár elég nagy eltérésekkel: a bolgár válaszadók kétharmada, míg a lengyelek és a magyarok kevesebb, mint fele volt ezen a véleményen. Ez a felmérés egyik legérdekesebb eredménye, mivel nemzetközi szinten, de különösen Közép-Kelet Európában a média hitelességének csökkenése a jellemző tendencia.

A második helyezést mindhárom országban a független, globálisan elismert, társadalmi és környezeti teljesítményt összehasonlító vállalati rangsorok érték el, legmagasabb arányban a magyar résztvevők választották ezt a lehetőséget (közel 30 százalék) – ez jól mutatja a transzparens, vállalati eredményeket összemérő listák elfogadottságát és a hasonló módszerek iránti igényt. A harmadik leghitelesebb információ-forrás a vállalatok által készített társadalmi és környezeti jelentés lett, a legmagasabb arányban a lengyel válaszadók említették ezt a lehetőséget (15 százalék).